Erdélyben szásznál is több olyan vár és erődtemplom található, amelyet érdemes felkeresni, hiszen ezen várak és erődtemplomok élő lenyomatai az erdélyi történelemnek. A továbbiakban a legismertebb erdélyi várakat mutatjuk be röviden, és a teljesség igénye nélkül.
Segesvár Maros megyében, Marosvásárhelytől 45 kilométerre dél-délkeletre, a Segesd pataknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik. Erdély egyik fontos történelmi helye: az erdélyiség, a soknyelvűség, a különböző felekezetek városa. A város építkezési stílusát, kulturális emlékeit leginkább meghatározó népcsoport a szászok voltak, akiket II. Géza a 12. században telepített a városba. Hamarosan a város a szász szék központjává vált.
A város nevét az ősi magyar seg, ség szavakból eredeztetik, amelynek jelentése domb, halom. A Segesvár szó az -es képzővel, azaz dombos, és vár utótaggal lett teljessé.
Maradandó élménnyel gazdagodik az, aki ellátogat ebbe a középkori hangulatú városba. A macskaköves középkori utcák, a vár díszes tornyai, erős bástyái visszarepítenek bennünket egy régen letűnt korba, elevenné teszik a múltat. A Segesvári Vár lenyűgöző látványt nyújt a látogatók számára, a Maros megyei látványosságok közül az egyik legfontosabb hely, amelyet a turistáknak ajánlani szoktak.
A város történelmi központja 1999 óta vált a világörökség részévé. A segesvári vár valamikor 14 toronnyal büszkélkedhetett, ebből ma 9 látható. A tornyokat 930 méter hosszú várfal köti össze, és valamennyi torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.
A város látnivalói közül mindenképpen említésre méltó az óratorony, amely a város minden részéből látható. Az Óratorony kapuja vezeti be a várba a látogatót, és ez a város szimbóluma is. A torony 64 méter magas. Feljegyzések szerint a 14. században emelték, és az 1676-ban történt nagy tűzvész után 1677-ben újjáépítették tiroli és salzburgi építőmesterek vezetésével. A tornyot a városi tanács zsoldos katonái védelmezték, hiszen itt működött a városi levéltár, a városi kincstár valamint 1556-ig itt ülésezett a városi tanács.
Az Óratorony legszebb látványossága az óraszerkezet, amelynek óráját és körbe forgó figuráit Johann Kirschel készítette 1648-ban.
Segesvár egyik híres épülete is a Várban található, az 1642-ben épített Diáklépcső (Schülertreppe). A Diáklépcső a Várhegyen található szász iskolához vezetett, és nevéből ítélve leggyakrabban diákok lábnyomai koptatták. A lépcsősor érdekessége, hogy fedett, így rossz idő, netán ostrom esetén is biztonságban járható volt. Eredetileg 300 foka volt a Diáklépcsőnek, de az 1849-es átalakítások után csak 172 falépcső maradt meg. A 172 falépcsőn felérve a szász evangélikus gimnázium épületét láthatjuk, amely ma egykori igazgatójának, Josef Haltrichnak, a nevét viseli.
Brassó közelében terül el a Törcsvári-szoros, mely a törcsvári kastélyról vált híressé a környékre látogatók körében. Úgy tartják ugyanis, hogy a kastély egykor a legendából ismert Vlad Țepeșnek, más néven Drakula grófnak adott otthont.
Az épület ma múzeumként működik, melynek állandó kiállítása az egykori román királyi család emléktárgyaiból áll.
Déva vára
Déva a Maros mentén haladó, Erdély legfontosabb útvonala mentén fekszik. A vár a város központjában fekvő és természeti rezervátumként működő Várhegyen fekszik. A Dévát uraló várhegy vulkanikus oromzatán látható a legendával átitatott emblematikus Déva várának romja. A már messziről látható szabályos kúp alakú hegyen, a Maros partján, stratégiai helyen épült erődítmény falai közül káprázatos kilátás nyílik.
Vajdahunyad vára
Vajdahunyad vára Erdély leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, amely természetesen a régió legkedveltebb és leglátogatottabb turisztikai látványossága. A vár hét évszázad történelmének emlékét őrzi, köztük számos erdélyi fejedelem és erdélyi család történetét is.