Sorozatok
Örökség (Osiris)
Folklór (L'Harmattan)
A népművészet mesterei / Living Human Treasures in Hungary
Bibliotheca Traditionis Europeae
EFI Communicationes
Örökség (Osiris)
Az Intézet 1999-től Örökség címmel
magyar nyelvű könyvsorozatot indított, melyet 2000-től az Osiris
Kiadóval, majd 2002-től a Books in Print-tel közösen jelentetett meg. 2003-tól
a sorozat további kötetei a Gondolat Kiadóval karöltve jelennek meg. A sorozat
köteteiben színvonalas, hiánypótló tanulmányok, monográfiák látnak napvilágot.
|
Kapitány Ágnes Kapitány Gábor:
A szerzőpáros a mindennapi
életben megjelenő magyarságszimbólumok szociológiai felmérésére és kulturális
antropológiai elemzésére vállalkozik. A problémafölvetés rendkívül aktuális, a
szűkebb, szakmai olvasóközönségen túl is méltán tart igényt az érdeklődésre. |
|
Kótyuk Erzsébet: "A könyv, egy többségében
magyar népességű, kárpátaljai falu népi gyógyító hagyományait dolgozza fel. A
kis közösség, akárcsak az egész odacsatolt vidék felett is, átléptek a határok,
elszakítva a magyarlakta területeket az anyaországtól. Kótyuk Erzsébet 2000 (ISBN 963 379 854 X) |
![]() |
Két csíki falu néphite a századvégen A tanulmánygyűjtemény
a modern népi hiedelem és rítusrendszer leírására vállalkozik a vizsgálatok elől
eddig elzárt erdélyi területeken végzett, hároméves gyűjtés alapján. A tanulmányok
kísérletet tesznek a hagyományos hiedelemrendszer leírására és a modern hiedelmekkel
való összevetésére, feldolgozzák a legfontosabb változásokat, és választ keresnek
arra, a kérdésre, hogy a rítusrendszernek milyen funkciója és normatív viselkedésszabályozó
szerepe van az ezredvégen. A vizsgálatok középpontjában a születéssel kapcsolatos
hiedelmek, a halottakkal való kapcsolattartás formái, a jóslás, rontás, boszorkányság
kérdései állnak. A gyűjtők a rekonstrukció és a megőrzés szándékával tárják fel
a néphit archaikus világát. |
![]() |
A szerelem kertjében Az Erósz a folklórban
és a Szerelem kertjében című kötetek tanulmányai második alkalommal, ezúttal egy
kötetben kerülnek kiadásra az Európai Folklór Intézet és az Osiris Kiadó gondozásában. |
![]() |
Elbeszélés és emlékezet. Tanulmányok Istvánovits Márton emlékére Most lenne hetven éves,
de már tíz éve halott. Örök vitatkozó volt, melyet művészi szintre fejlesztett,
és örök kritikus. Amikor hozzászólt egy-egy vita alkalmával valamilyen tudományos
problémához, azonnal kitűnt széleskörű tájékozottsága, mély, részletekbe menő
filológiai tudása. Természetesen e különleges tudás mögött a kaukázusi népek kultúráinak
és folklórjának alapos ismerete állt. Ezt a kevesek által ismert világot ő fedezte
fel nekünk, ő közvetítette a magyar folklórkutatás felé. Kollégái tisztelegnek
emléke előtt ezzel a kötettel. |
![]() |
Tari János: Végre elkészült az
első, átfogó jellegű történeti áttekintés a magyarországi néprajzi filmezésről.
A szerző nem pusztán kívülről szemlélve írta meg ezt a történetet, hanem az alkotó,
a filmkészítő gyakorlati tapasztalataival kiegészítve írt az elméleti és a módszertani
kérdésekről. A néprajzi filmezésnek, de különösen az utóbbi években, évtizedekben
kialakult antropológiai filmezésnek éppen az a jellemzője, hogy maguk az alkotók,
a filmek készítői egy személyben művészek, gyakorló filmkészítők és elméleti szakemberek
a vizuális antropológia és a néprajzi kutatás területén. Tari János egyike ezeknek
a szakembereknek, olyan kutató, aki a film segítségével fejezi ki magát, képekben
gondolkozik, és filmalakban adja közre, amit megtalált. Tari világosan látja,
hogy az etnográfiai film határműfaj – a dokumentumfilm és a művészfilm egyaránt
sokat merített a jó néprajzi filmekből. Érdekes témájának leszűkítése, hiszen
csak a hagyományos film-nyersanyagra készített művekkel foglalkozik, mert ennek
története lényegében befejeződik a XX. század végén. A bevezető filmtörténeti
fejezete után, a külföldi néprajzi filmezés főbb állomásait mutatja be a szerző,
majd a néprajzi filmtípusokat, a definíciós kísérleteket és a módszertani próbálkozásokat
idézi a szakirodalomból. Egyben felidézi a XX. század néprajzi filmjeinek legjobbjait.
A dolgozat gerincét – mintegy félszáz oldalon – a hazai néprajzi filmezés részletes
bemutatása adja. Különös értéke ennek a résznek, hogy illusztrációi (mozi-plakátok,
terepmunka fotók stb.) legnagyobb részt sohasem kerültek publikálásra, többnyire
a szerző ásta elő őket az archívumok mélyéről. |
![]() |
Lovász Irén: A kötet témája és módszere
a néprajz, a kulturális antropológia, a vallástudomány, a nyelvtudomány és kommunikációelmélet
határán mozog. Arról az általános, emberi, de kultúránként és vallásonként különböző
formában megmutatkozó jelenségről van szó, ahogy az ember kapcsolatot teremt a
természetfölötti hatalommal vagy hatalmakkal, erőkkel. Ezt a jelenséget nevezi
a szerző szakrális kommunikációnak. „A kommunikációkutatás eddig nem fordított
kellő figyelmet arra, hogy az emberi kommunikáció osztályozásakor az embernek
a szakrálissal való kapcsolatát sajátossága miatt külön kezelje, vagy egyáltalán
tudomásul vegye. Pedig nyilvánvalónak tűnik, hogy „a vallás ... a par excellence
antropológiai jelenség” (P. Berger), és az emberi kommunikáció fajtái között fontos
és indokolt a szakrális kommunikációnak nevezett jelenség feltüntetése. Mivel
a szakrális kommunikációnak más tulajdonságai, körülményei, szabályai vannak,
mint pl. a közvetlen emberi kommunikációnak vagy a tömegkommunikációnak, szükséges
ennek a kommunikációelméleten belül saját elméletét kidolgozni. A kötet, népi
imákról szóló A szerző a verbális szakrális kommunikáció egy sajátos csoportot
alkotó formájával, a keresztény népi imádsággal, az úgynevezett magyar archaikus
népi imádsággal részletesen foglalkozik., s ezzel hozzájárul a szakrális kommunikáció
elméletéhez. |
![]() |
Halász Péter: Szakmai körökben és
a magyarság sorskérdései iránt érdeklődők között egyaránt ismeretes, hogy a moldvai
magyarok a hagyományos népi műveltség igen régies állapotát, archaikus rétegeit
őrzik, s ezek a magyar művelődés szempontjából megkülönböztetett jelentőségű értékek.
A moldvai magyarok – földrajzi, politikai, nyelvi és vallási elszigeteltségük
következtében nagyobb mértékben őrizték meg hagyományos műveltségünk történelmi
rétegeit, azokat, amiket a Kárpát-medencén belül elő magyarság, részben a különböző
európai hatások, részben pedig a belső változások következtében, jórészt már felhagyott.
A néprajzkutatásnak fontos feladata tehát, hogy népi kultúránknak ezt a viszonylag
egységes, ebben a formában és teljességében már sehol máshol fel nem lelhető területét
minél tökéletesebben feltárja, a tudomány és a nemzeti művelődés számára hozzáférhetővé
tegye. E kötet lapjain többségükben korábban már megjelent csángó tárgyú tanulmányit
gyűjtötte össze a szerző. Halász Péter írásai, részletező megfigyelésen, alapos
terepmunkán nyugszanak. Általában nem elégszik meg az archaikus jegyek leírásával,
hanem változásukban követi őket. Egész szemléletét áthatja az együtt élő népek
közös múltjának, műveltségi kapcsolatainak értelmezése, így a tanulmányok alapvetően
interetnikus vonatkozásúak. A történelem, társadalom, gazdálkodás, mesterségek,
népszokások, nyelv című fő fejezetekbe sorolt tanulmányokon átüt a személyes elkötelezettség,
leírásai az érdeklődő olvasó számára is élvezetesek és tanulságosak. |
![]() |
Demény István Pál: A könyv áttekintést
ad a magyar szóbeli hősi epika történetéről, az elérhető, kimutatható legrégebbi
emlékektől a XVI. századig, azon túlmenően 1711-ig, de kitér más műfajok vizsgálatára
is, a csodaszarvas mondára, amely legalábbis ránk maradt formájában ősi eredetmonda,
valamint a korona és kard történeti mondájára. Az anyagot a szerző szibériai hősi
epikáról szóló tanulmányaival kiegészítve közöljük. |
![]() |
Imádságos
asszony. Tanulmánykötet Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére
|
![]() |
K. Kovács László:
A kolozsvári hóstátiak temetkezése (1944)
|
![]() |
Táncfolklorisztikai
szöveggyűjtemény I. Szerkesztette Karácsony Zoltán Ebben a kötetben a tudományos
igénnyel fellépő táncfolklorisztikai műveket szerettük volna összeválogatni olymódon,
hogy a tanulmányok a főbb kutatási módszereket, megközelítési módokat is bemutassák.
A 33 dolgozatból összeállított első részben a korai magyar néptánckutatás minden
jelentősebb kutatójának fontosabb művei megtalálhatók. Terjedelmi okok miatt a
szöveggyűjteményt két részletben tervezzük megjelentetni. Az első kötet az 1945-ig
megjelent műveket, cikkeket tartalmazza. Mivel a II. világháború után a néptánckutatás
helyzete és szemlélete alapvetően megváltozott, ezért is indokolt, hogy az e korszakban
megjelent publikációk egy külön, második kötetben lássanak napvilágot. A ma már
nehezen hozzáférhető cikkek, tanulmányok újraközlésével szeretnénk elősegíteni
a néptánc iránt érdeklődő szakemberek, diákok és laikusok tájékozódását. Úgy gondoljuk,
hogy a 19. század elején meginduló táncfolklorisztikai kutatás korai szövegeinek
ismerete mai táncszemléletünk megértésében is nagy segítséget nyújthat. |
![]() |
Tartalomjegyzék: |
![]() |
Pozsony Ferenc: A moldvai csángó magyarok A moldvai csángókról szóló
kiadványok sorában alapmunkának tekinthető Pozsony Ferenc, a terepet kiválóan
ismerő, Kolozsváron élő néprajzkutató most megjelenő tanulmánykötete. A Babeş-Bólyai
Egyetem tanára, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke ebben a könyvében a Moldvában
élő magyarok eredetét, történetét, társadalomszerkezetét, kultúráját, identitását,
XX. századi sorsát és jogvédelmi törekvéseit mutatja be. Az egyes fejezetek részletgazdagon,
monografikus alapossággal tárgyalják a csángók nevének etimológiáját, egyházi
életüket, szokásaikat, gazdasági és társadalmi berendezkedésüket, érdekvédelmi
törekvéseik alakulását szinte napjainkig. A kötet végén gazdag képanyag található,
adatai a kutatók számára megkerülhetetlenek, de a téma iránt érdeklődő laikus
olvasó is választ kap valamennyi kérdésére. Tartalom: |
A népművészet mesterei / Living Human Treasures in
Hungary
A szellemi örökség védelmének leghatékonyabb
módja, a kultúra elemeinek összegyűjtése, archiválása, mely által megőrizhetők
nemcsak a kutatás, hanem a művészetek számára is. Ezt a célt szem előtt tarva,
a hagyomány hordozóit ismertté és hivatalosan elismertté kell tenni, ezért számos
országban változatos formákat alakítottak ki arra, hogy elismerjék a tehetséges
népi alkotókat. Ez a sorozat azért jött létre, hogy tematikusan sorra véve az
egyes folklór és népművészeti ágazatokat a hazai és nemzetközi érdeklődők számára
is bemutassa a hagyományos kultúra kiváló előadó egyéniségeinek, alkotóinak sorát,
mely egyben a magyar példa ismertetése is.
![]() |
A népművészet táncos mesterei A múltban mélyen gyökerező
kulturális örökség minden közösség számára azonosságtudatának forrása. Ennek számos
megnyilvánulása, mint például a népzene és a néptánc, az ünnepek, a kézművesség,
a népköltészet, a helyi nyelvek és a nyelvjárások eltűnőben vannak. Ennek fő oka,
a társadalmi-gazdasági modernizáció illetve az információáramlás és a kommunikációtechnika
nagymértékű fejlődése, a globalizálódó kultúra egységesítő hatása. A szellemi
örökség védelmének leghatékonyabb módja, ha összegyűjtjük, archiváljuk e kultúra
elemeit, megőrizve így azokat nemcsak a kutatás, hanem a művészetek és a mindennapi
élet számára. Ezt a célt szem előtt tartva, a hagyomány hordozóit ismertté és
hivatalosan elismertté kell tenni. Az elmúlt száz esztendőben a világ számos országában
változatos formákat alakítottak ki arra, hogy elismerjék a tehetséges népi alkotókat.
A legutóbbi években a nemzetközi szakmai szervezetek az UNESCO ajánlására igyekeznek
nemzetközileg is összehangolni a hagyományos szellemi kultúra védelmét és a kiváló
előadó egyéniségek, alkotók, illetve közösségek elismertetését. Ennek szellemében
készült ez az összefoglaló is, amelynek célja a magyar példa ismertetése.
|
| *** |
Living Human Treasures in Hungary. Folk DanceEd. by László Felföldi – András Gombos 2001 (ISBN 963 7074 78 3) European Folklore Institute – Institute for Musicology of HAS Terjedelem: 145 oldal Ára:
1650 Ft
|
![]() |
Tóthné Nagy Amália a népművészet mestere, csipkekészítő népi iparművész munkásságaSzerkesztette F. Tóth Tibor „A 20. századi, magyarországi vert csipkét készítő alkotók egyik legkiemelkedőbb képviselője volt Tóthné Nagy Amália. A nagy munkabírású alkotó, „népi iparművész” (1976) tevékenysége az elmúlt három évtizedben teljesedett ki.” Ezt mutatja be a könyv. 2001 (ISBN 963 00 9316 2) Terjedelem: 31 oldal + 101 tábla, illusztrált Kapható: F. Tóth Tibor 06 1 411 6191 vagy 06 30 442 5167 |
![]() |
Gila János:
Folklórfesztiválok a Duna mentén (1968-81) Gila János a Duna menti
Folklórfesztiválok megálmodói és megvalósítói közé tartozott. Nélküle alig, vagy
másképpen született volna meg ez a békét hirdető, értékmentő vállalkozás."
- Az egykori népművelő, tanácsi művelődési vezető és rangos kulturális intézmények
avatott irányítója második kötetében a fesztiválról szóló írásokat, forrásokat
gyűjtötte össze. Tárgyszerűen, egyszersmind rokonszenves elfogultsággal és szeretettel
beszél munkájáról.
|
Folklór (L'Harmattan)
Az Intézet 2000-től újabb sorozatot indított Folklór címmel, melyet a L'Harmattan
Kiadóval közösen jelentet meg. A sorozat célja a hagyományos kultúra és folklór
emlékeinek közzététele és terjesztése, tehát olyan eredeti gyűjtések megjelentetése,
melyek új, kor,ábban ismeretlen szövegközlő anyagot adnak közre.
![]() |
"Ezen vöfi Könyv a Karsai Mihályé"
A könyv Karsai Mihály, a jeles vőfély, által
a múlt század végén írt lakodalmi versezeteket tartalmazza. Hoppál Mihály az Európai
Folklór Intézet igazgatója, néprajztudós és kutató széki gyűjtése alkalmával jutott
hozzá, ehhez a rendkívül fontos, a kutatók és a laikus olvasók számára egyaránt
érdekes forrásanyaghoz. A kötet a LHarmattan Könyvkiadó és az Európai Folklór
Intézet közös eredeti forrásokat közlő folklór sorozatának első darabja. A múlt
század végi szöveg csaknem teljes egészében érthető és használható a mai olvasó
számára is, akár korunk vőfélyinek kézikönyveként is szolgálhat. A munka színvonalát
az illusztrációk szépsége és Korniss Péter felvételei emelik. |
![]() |
Bosnyák Sándor: Bosnyák Sándor az ötvenes évek végétől, kötetekre
való értékes folklór szöveget gyűjtött, így a magyar néphit, hiedelem- és történeti
monda forrásanyagából talán neki van a legnagyobb gyűjteménye. |
![]() |
A pasa fia meg a világszépe A pasa fia és a világszépe
kötet több helyszíni gyűjtés anyagából válogat. A kötetben szereplő mesék olyan
világba vezetnek, amelyekben legalább annyi az ismerős, mint az ismeretlen elem.
A török népmesék kedvelt alakja Keloglan - Tarfejű a mi Ludas Matyink rokona.
Emberi nyelven megszólaló állatok, madarak és halak épp oly természetes szereplői
a török meséknek, mint a magyarokénak, a smaragdmadár épp úgy hozza fel a hőst
az alvilágból, mint a mi griffmadarunk, és sok török népmese derék hősét segíti
beszélő-repülő lova, mint a mi hőseinket a táltosparipák. |
![]() |
Kocsis Rózsi: Kocsis Rózsi 1932-ben
született Széken, szegényparaszti családban. Négy elemit végzett, kilenc éves
korában szolgálni szegődött. Később gyári munkásként dolgozott, majd megházasodott,
gyermekei születtek. Tipikus és mégis különös asszonyi sorsát önéletrajzi írások
sorában örökítette meg, nagy kifejezőerővel. |
![]() |
Magyar Biblia A szerző az ötvenes
évek végétől több kötetre való értékes folklórszöveget jegyzett le, így a magyar
hiedelem- és történeti mondák terén talán neki van a legnagyobb gyűjteménye. A
teremtéstől a jövendölésekig ívelő tematikájú gyűjtemény motivikusan gazdag, sokrétű,
a szakma számára forrásértékű szövegeket tartalmaz. A szélesebb közönség számára
is élvezetes, nem ritkán irodalmi értékkel bíró hiedelemtörténetek a nyelvjárásnak
megfelelő lejegyzésben olvashatók. |
![]() |
Dede Korkut. Egy török törzs XVI.
századi eredetmondáját őrizte meg a Dede Korkut néven ismertté vált, kéziratban
fennmaradt elbeszélés gyűjtemény. Az oguz törzs hősi epikájának és népi elbeszélő
művészetének eredeti emlékeit a világ több nyelvén kiadták, magyarul most jelenik
meg először. Kiadását különösen indokolttá teszi, hogy motívumaiban a magyar hagyomány
legközelebbi párhuzamait lelhetjük fel. |
|
A három muzsikus cigány. Babos István meséiGyűjtötte Szuhay Péter; Görög Veronika tanulmányával, Benedek Katalin jegyzeteivel
A Somogy megyei Babócsán az ELTE néprajz szakos hallgatói 1976-ban interetnikus kapcsolatok vizsgálata céljából néprajzi gyűjtőtábort szerveztek. Ezt a falut akkor többségében horvátok és leszármazottaik, valamint magyarok és cigányok lakták. A közel 400 fős cigány telepen fele részben romungrók, fele részben beás cigányok éltek. Szuhay Péter gyűjtő itt ismerkedett meg a kiváló mesemondó hírében álló, akkor 63 éves Babos Pista bácsival. Az „Öreg” szoba-konyhás vert falu házikójában együtt élt fiaival, menyeivel, unokáival. Mint szegény cigányzenész, hol zenélésből, hol vályogvetésből, hol napszámos munkából tartotta fenn magát és később családját. Amikor mesemondásra került a sor, családját kizárta, mint nem komoly embereket, akiket a mesemondás nem érdekel, s szinte rituális áhítattal belefogott valamelyik, két óránál is hosszabb meséjébe. A gyűjtő éveken keresztül látogatta a vendégszerető romungro mesemondót s mintegy 60 órás mesefelvételt készített vele, felgyűjtve a többségében varázsmeséből, néhány tréfás és novellameséből álló repertoárt. Ezt a jelentős meseanyagot idáig a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára őrizte. A Cigány mesemondók repertoárjának bibliográfiája készítése során vált nyilvánvalóvá, hogy olyan mesemondóval állunk szemben, akinek anyaga több szempontból érdemes a kiadásra: egyrészt meséi olyan területről származnak, ami fehér folt idáig a mesegyűjtés terén, másrészt az anyag mennyisége és folklorisztikai, ponyva és irodalmi sajátságai megérdemlik, hogy felfigyeljen rá a szaktudomány éppúgy, mint a nagyközönség. 2003 (ISBN 963 9457 21 3) Terjedelem: 492 oldal Ára: 3200 Ft
|
![]() |
Antalné Tankó Mária: Gyimes-völgyi csángó népi gyógyászat A szerző Gyimesben, Erdély legkeletibb vidékén, a Keleti-Kárpátokon még innen fekvő területen gyűjtötte anyagát. Ő maga is itt született, majd később tanított, így a Gyimes-völgyben élő csángókat és szokásaikat, hiedelmeiket belülről, saját életterükben figyelhette meg. Ebben a kötetben a sok nemzedéken át örökölt népi orvoslásokra vonatkozó ismereteket gyűjti össze. „Az egészség pótolhatatlan érték minden ember számára, s ha bajba kerülünk sokszor segíthetnek a gyógynövények. Ehhez kíván a most útjára bocsátott könyv szórakoztató módon eligazodást nyújtani, egyszersmind bepillantást nyerhet az olvasó elődeink életébe, a népi megfigyelések, a Gyimesekben élők sajátos orvoslási tapasztalataiba.” A szerző szöveghűen, a helyi nyelvjárásnak és nyelvi fordulatoknak megfelelően közli 904 db adatát, melyet tematikus csoportokba rendez az emberi testrészek bántalmai, majd a különböző sérülések, külső hatások (pl. fertőzés) szerint, végül néhány életkori, illetve jellegzetes asszonyi betegséget, s annak gyógyítási technikáját adja közre. A szövegek az egyszerű, praktikus leírások mellett főleg személyes élményelbeszéléseket és számos gyógyító-ráolvasó verses formulát tartalmaznak, így nemcsak az olvasás lesz élvezetesebb, hanem értékes anyagot szolgáltat a folklór kutatók számára is. Az anyag hitelességét emeli az adatközlők pontosan datált, falvak szerint csoportosított jegyzéke, mely lehetővé teszi az egyes szövegek közlőinek azonosítását is. A kötet végén a tájszavakat feloldó szómagyarázat, majd az egyes betegségekhez kapcsolódó gyógynövények listája segíti a tájékozódást. Az anyag gyakorlati felhasználását is biztosíthatja az a gyógynövényjegyzék, melyben fel van tüntetve azok népi elnevezése, hivatalos neve, és latin rendszertani meghatározása. 2003 (ISBN 963 9457 34 5) Terjedelem: 285 oldal Ára: 2100 Ft
|
|
Fehér Zoltán: Boszorkány a forgószélben. Szank és Móricgát néphite, népi gyógyászataA kötet a kiskunsági Szankon és Móricgáton végzett gyűjtés anyagát közli, a két település hiedelemvilágát dolgozza fel. Adatokban és motívumokban gazdagon tárja az olvasó elé a helyi néphit sajátosságait. A falvakat bemutató és a helyi hiedelemvilág sajátosságait taglaló bevezető rész után Világkép címszó alatt a statikus hiedelmek találhatók a természeti és a természetfölötti világról. Tények, előírások, tilalmak s előjelek. A következő rész a hiedelmek dinamikus részét, veszi sorra: Serkentés, Serkentés rontással egybekapcsolva, Rontás, Megelőzés, Elhárítás és Jósló tevékenység című fejezetekbe sorolva. Kitér a népi gyógyászat tapasztalataira, számba veszi a mágikus lényeket, tevékenységeket és tulajdonságokat, e világkép sajátosságait. A két falu néphit anyagának a tematikából is látható nagyon részletes feltérképezése nyomán a hagyományos gondolkodásmód jellemző megnyilvánulásait tárja elénk a kötet. Így az egyszerű hiedelemközléstől az élményelbeszéléseken át a hiedelemmondáig terjedő gazdag leírását kapjuk egy-egy hiedelem csoportnak. A kötet koncepciója szervesen illeszkedik abba a kutatási irányvonalba, mely a 60-as évek közepétől – Pócs Éva zagyvarékasi néphit monográfiája nyomán – célul tűzte ki a helyi, egy-egy településre, vagy szűkebb területre kiterjedő teljes néphit anyag azonos szempont szerinti feltérképezését, közreadását, melynek következtében majd felrajzolhatók a teljes magyar hiedelemvilág tipikus rendszere és régiónként jellemző sajátosságai. 2003 (ISBN 963 9457 58) Terjedelem: 280 oldal Ára: 2000 Ft
|
|
Három vándorló Királyfirul való Historia. A sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény (1791)A jegyzetek és az utószó Benedek Katalin munkája A kötet, melyről a reprintet készítettük, a sárospataki főiskolai könyvtár tulajdonában levő XVIII. század második feléből és a XIX. század első feléből származó kézirat meseanyagának nyomtatott változata. A kötet első ismertetője Gulyás József könyvészeti leíráson kívül közli a nyolc mese tartalmát s megjelöli a fordítások alapjául szolgáló németnyelvű regedarabokat is. Megállapítja, hogy az Szilcz István, Szabolcs megyei földbirtokos műve, aki a hatodik mesét 1789. november 19-én vetette papírra, s hogy ez a kézirat irodalmunk legrégibb népmesegyűjteménye. A kötet e nyolc szöveg és Gulyás József közreadó 1931-ben kelt előszavának közlésén túl feltárja a kézirat történetét és a hozzá kapcsolódó elképzeléseket, valamint Benedek Katalin mesekutató által készített tartalomkivonatokkal és jegyzetekkel egészíti ki azokat. 2004 (ISBN 963 9457 639) Terjedelem: 117 oldal, illusztrált Ára: 1500 Ft |
![]() |
Tőzsér
Kapcsos Anna: Palócul tanított imádkozni anyám Sajtó alá rendezte, és mellékletekkel ellátta Balogh Balázs-Fülemile Ágnes-Stefány Judit Az írás hömpölygő folyama
öt generáció életének fontos eseményeit kíséri végig. Szerelem, születés, halál,
árvaság, a szeretet segítő és megtartó gesztusainak epizódjaiból egy palóc nagycsalád
élete, mindennapjai bontakoznak ki, s közben az emlékezet ki-kilépve a családi
környezetből bemutatja mindazt, ami egy paraszti közösség életének keretét, szövétnekét
adja, sokkal nagyobb teljességben, mint amit egy száraz néprajzi monográfia megtehetne.
Autentikusabb belülről láttatás a legempatikusabb szakmai mű esetében sem lehetne,
mint ebben az érzésekkel teli családtörténetben és önéletírásban, amelyben szeretteinek
és egy végleg eltűnt világ értékeinek akar emléket állítani egy kivételes asszony.
A mű szűkebb néprajzi értékén túl, nemcsak egy hagyományainak értékeire ráébredő
közösség öntudatát táplálja, hanem a nagyobb olvasóközönség figyelmére is számot
tarthat. Tartalom: |
Bibliotheca Traditionis Europeae
Az Intézet megjelentet egy angol nyelvű könyvsorozatot, amelyben
hazai szerzők nemzetközi érdeklődésre számot tartó munkái, vagy az Intézet által
szervezett nemzetközi konferenciákon elhangzott előadások megszerkesztett változatai
jelennek meg.
![]() |
Felföldi, L. Sándor, I. (eds.):
A kötet az 1998-ban
Jászberényben rendezett "Sokszínű Európa: illúzió, vagy valóság" című
tudományos tanácskozás előadásainak válogatott anyagát tartalmazza. A konferencia
központi témája az európai kisebbségek identitása és a multikulturalizmus volt,
kiemelve a hagyományos kultúrák szerepét és védelmét. |
![]() |
Sipos, János: A kötet a török-magyar
népzene párhuzamait vizsgálja, mely a szerző 1987-ben és 1993-ban végzett gyűjtésén
alapul. Az anatóliai népzene összehasonlító igényű feltárását Bartók Béla 1936-os
törökországi gyűjtőútja inspirálta. |
![]() |
Eros in Folklore Eros, as an organizing
force governing customs, festive rites and normal activities of everyday life,
has, over the millennia, become part of human cultures. |
![]() |
Kornélia Buday: "The Earth has given birth to the Sky" Female spirituality in the Hungarian folk religion 2004 (ISBN 963 05 8136 1) Terjedelem: 234 oldal |